Használjuk érzékszerveinket és kezünket a tanuláshoz!

A 6-7 éves gyermeknek nincs könnyű dolga, mert az óvoda után egy hatalmas változás következik be az életében, és ez nem más, mint az iskola. Megszűnik a napok szabadságérzete, a játék az életében szabályozott tevékenység lesz és nem természetes cselekvés. Számtalan elvárásnak, és kötelezettségnek kell megfelelnie. Ezért is fontos, hogy a tanítók olyan módszereket válogassanak össze, amelyek a gyermek számára egyénileg a legmegfelelőbbek, a leghatékonyabbak és mindemellett izgalmasak és érdekesek. A jól megválasztott módszerek és alkalmazásaik mind a gyermek számára, mind a tanítónak örömteli és élvezetes munkát jelenthetnek.
Kisiskolás korban lényeges, hogy a gyermek mindent lásson, amiről hall és amit a pedagógus ismeretanyagként szeretne vele elsajátíttatni. A szeme előtt kell, hogy legyen, ez segíti a megértést és a kétféle érzékszerv által jobban rögzül az új információ. Ha megfoghatja, tapinthatja a tárgyakat, dolgokat, amikről hall, és amit lát, akkor még hamarabb el tud jutni az információ a megismerés szintjéről a képesség szintjére, a gyermek hamarabb tudja azt önállóan használni, vagy összefüggésbe hozni. A szemléltetés különböző módja tehát fontos a tanítási-tanulási folyamatokban, de nemcsak ott, hanem a mindennapokban is.


A szemléltetés a legősibb módszer, amely segítségével tanítottak, kezdetben a családban később pedig a szakmai nevelésben, majd az oktatásba is bevezették, és mai napig alkalmazzák. A demonstrációnak nemcsak az a szerepe, hogy a tanulót szembesítse a valósággal, hanem segítséget nyújtson a konkrét dolog megismeréséből kiindulva segítséget nyújt az absztrakt fogalmak kialakításához. (Falus, 2003) A szemléltetés az oktatási folyamatban hozzájárul a képi gondolkodás fejlesztéséhez, az alapok megteremtésével a fogalomalkotáshoz, a tevékenység elsajátításához, gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanultak rendszerezéséhez, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához. „A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárggyal, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.” (Falus, 2003, 274)

 

Arról nincs forrásunk, hogy ezt a szemléltetést a régi tanítók pontosan hogyan alkalmazták, de a neveléstörténetből ismert, hogy a hangoztatás elővételezése Comenius nevéhez kapcsolódik. Ennek a szemléltetésnek az a célja, hogy tanítók akusztikus formában hang hasonlatokat mutassanak be. Nagyon fontos, hogy a hasonlatokat a gyermekek környezetéből vegyék. A beszélgetés, a szavakkal történő körülírás önmagában nem szemléltetés.
Az iskola kezdeti szakaszában különösen fontos az ismeretanyag szemléltetése, ugyanis a gyermek még nem tud gondolati szinten elvonatkoztatni attól, amit nem érzékel. Az is lényeges, hogy a digitális szemléltetés ne vegye át mindenben a hagyományos szemléltetés helyét. Kell, hogy a közvetlenség által és a természet-közeliség segítségével megmaradjon az élettel való kapcsolat.

A XIX-XX. század reformpedagógiái között lehet találni olyanokat, amelyek a változatos szemléltetésre és a cselekvésközpontúságra építették pedagógiájukat (Montessori, Waldorf). A közvetlen megtapasztaláson kívül kiemelt figyelmet helyeztek arra, hogy időt biztosítsanak a gyermekeknek az ismeretek megéléséhez, beépüléséhez, gyakorlásához és reprodukálásához. A sokoldalú szemléltetés és főleg a tevékenykedtetés időigényes.

 

A cselekvésközpontú tanulási helyzet manipulatív tevékenység, amelyben tudatos vagy esetleges a tapasztalatszerzés. (Ceglédi, 2011) A manipulatív ebben az esetben tehát nem negatív értelemben vett befolyásolást jelent. A manipulációs tevékenységek közben a kisgyermek minden érzékszerve alapvető információkat szerez a környezet tárgyairól, és egyúttal begyakorolja a legfontosabb kéz- és ujjmozgásokat. E tevékenységforma döntő mind a későbbi motoros (cselekvéses), mind a szenzoros (érzékelő-észlelő), illetve a megismerő tevékenység szempontjából. A manipulációs tevékenység minden olyan tárggyal való foglalatoskodás, amely közben a gyermek figyeli azt, amit csinál, akár nézi a tárgyat, akár fülel a manipuláció közben keletkező hangra. Ez a tevékenység körülbelül 4 hónapos korban kezdődik, amikor meglátja és megfogja az adott tárgyat, és ettől kezdve igen gyorsan szinte uralkodó tevékenységévé válik. 10-12 hónapos korára teljesedik ki, majd nagyjából másfél éves kora körül már beépül a bonyolultabb tevékenységeibe. Amint képessé válik a kisgyermek biztonságosan ülni, guggolni, a kezek felszabadulásával hihetetlen módon megindul a kézügyesség, a manipuláció fejlődése. Örömmel elszöszmötöl a tárgyak gurigatásával, egymásba-, ill. egymásból ki-be rakosgatásával. A szülők és az óvoda sokat tehetnek azért, hogy az iskolába készülő gyermek finommotorikája, szem-kéz koordinációja kellően kifinomulttá, fejletté váljon. A tépés, a nyírás, a ragasztás, a gyurmázás, a hajtogatás, a fűzőcske-játékok mind-mind hozzájárulhatnak az aktív fejlesztéséhez. (Miskolcziné, 2005)

 

A KUVIK doboz hordozza magában azt a tulajdonságot, hogy elvont vonatkozásokat (hang jele, számfogalom stb.) közvetlen módon segít szemléltetni, illetve eszközei ok-okozati összefüggések keresésével logikai készséget fejlesztenek. Nemcsak a szemléltetés, hanem a megértés eszközei is egyben. Tartalmával játékos formában érdemes megismerkedni, hogy feladatai élményt, örömet és eredményességet is nyújtsanak.

A KUVIK oktatást segítő eszköz minden gyermek számára segítséget jelent abban, hogy szülei vagy tanítója társaságában, vidáman, játékos formában ismerkedjen meg a betűkkel vagy alapműveletekkel, és cselekvés által szeresse meg az olvasást, a matematikát.

A teljes cikk a „KUVIK, az okos doboz – módszertani kézikönyv szülőknek és pedagógusoknak” című kiadványban olvasható.

A teljes cikk irodalomjegyzéke:

Kron, Friedrich (1996): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest (fordította: Horváth Ágnes, Viniczay Zsuzsa, Zalán Péter)
Adamikné Jászó Anna (2008): Anyanyelvi nevelés ábécétől az érettségiig. Trezor Könyv- és Lapkiadó Bt. Budapest
Ceglédi István (2011): A matematika tanításának pedagógiai - pszichológiai vonatkozásai 
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0038_matematika_Cegledi1/ch01s12.html
Czeglédi István – Rozgonyi Tiborné (2008): Tehetséggondozás az iskolai oktatásban 

http://www.nye.hu/bgytk/sites/www.nyf.hu.bgytk/files/docs/03_tehetsegfejleszto_gyakorlat.pdf
Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In Falus Iván szerk. Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 245-292.

Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai lexikon. III. kötet, Budapest, Kerban Kiadó
Miskolcziné Radics Katalin (2005): Az írásmozgás- koordináció fejlesztése 4- 8 éves életkorban, Mozaik Kiadó, Szeged
Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem -Susan Nolen-Hoeksema (1996): Pszichológia. szerkesztette és az első fordítást átdolgozta: Csibra Gergely, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. második, átdolgozott kiadás